A GDPR 2018. május 25. napján történő alkalmazhatósága jelentősen átszabta a munkáltatók és a munkavállalók életét.
A GDPR-ban új adatkezelési jogalapok jelentek meg a korábban alkalmazott Info.tv-hez képest, és tapasztalataim szerint a cégek rendszerint – megfelelő szakértői tanácsadás hiányában – helytelenül alkalmazzák ezen jogalapokat. Különösen jellemző ez a munkavállalók adatainak kezelése során, ahol is észrevételezésem szerint sok munkáltató az érintett munkavállalója hozzájárulására hivatkozik annak ellenére, hogy ezen jogalap a munkaviszonyokban nem, vagy csak kivételes esetben alkalmazható. Ez esetben viszont az adatvédelmi hatóság jogalap nélküli adatkezelést állapíthat meg adatvédelmi bírság kiszabása mellett.
A munkaviszonyokban a munkáltatók általában munkavállalóik személyes adatait általában szerződéses jogalapon, a jogi kötelezettség teljesítése, valamint jogos érdek jogalapon kezelhetik, mely utóbbi alkalmazását egy érdekmérlegelési teszt elkészítésének kell megelőzze.
A munkavállalók adatainak kezelését illetően az alábbi témakörök jelenthetnek különösen problémát a teljesség igénye nélkül:
- álláshelyre pályázók adatainak kezelése,
- kompetencia vizsgálatok, szakmai képességek felmérése,
- a munkaszerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatos adatkezelések,
- kötelező nyilvántartások adatainak kezelése,
- a munkavállaló munkáltató által technikai eszközzel való ellenőrzése, úgymint
- a munkavállaló e-mail fiókjának,
- internetfelhasználásának,
- számítógépének,
- telefonhasználatának ellenőrzése,
- vagyonvédelmi kamerával, illetőleg
- GPS alkalmazásával történő ellenőrzés,
- alkoholszondás ellenőrzés,
- munkaviszony megszüntetése esetén a munkavállaló részére annak személyes adatainak átadása.
Vállalom, hogy feltérképezem a cég külső kapcsolatai során keletkező személyes adatok összességét, azokat illető dokumentációk elkészítését, a változások követését.
